Szabályok
Szomszédjogok szabályai
Mit tehetünk, ha a szomszéd szokásai vagy a szórakozóhely keltette lárma zavarja az éjszakai nyugalmat? Van törvényes lehetőség, hogy megvédjük a békés környezetet?
„Hatlakásos társasházban lakunk. Lakásunk az első emeleten van, amelyhez egy kis erkély is tartozik. Szeretünk a férjemmel kiülni az erkélyre, ahol élvezzük a csendet és a nyugalmat. A felettünk lakó idős hölgy sajnos az utóbbi időben elkezdte az erkélyéről etetni a galambokat. Mi is nagyon szeretjük az állatokat, sőt a kertben felállítottunk egy madáretetőt is. Az erkélyről való etetés miatt a galambok olyan nagy tömegben szoktak megjelenni, hogy az már számunkra rendkívül zavaró. Ugyanis tele van az erkélyünk madártollal és piszokkal. A zavaró hatásokon kívül a férjem azt is olvasta, hogy a galambok fertőző betegségeket okozhatnak. Többször szóltunk a szomszéd asszonynak, és kértük, hogy ne az erkélyről, hanem távolabbról etesse őket, ahol nem zavarnak. Sajnos kérésünk nem talált meghallgatásra. Végül szóltunk a közös képviselőnek, aki írt is egy levelet az etetés miatt a szomszédasszonynak, miután kiderült, hogy a házban többen is szóvá tették, Ennek sem volt hatása. A kérdésem az, hogy mit lehetne tenni, hogy ez a számunkra rendkívül zavaró áldatlan állapot megszűnjön?”
Még egy hasonló témájú levelet kaptam, amelyben a panaszos azt sérelmezi, hogy a lakásuk alatt egy kocsma működik, amely egész éjjel nyitva van. A vendégek rendkívül zajosan viselkednek, amellyel az éjszakai pihenésében zavarják. Többször kérte az üzemeltetőt a csendrendelet betartására, de sajnos eredménytelenül.
Nehéz együttélés
Sajnos rendkívül gyakori a többlakásos társasházakban, illetve épületekben a szomszédok zavaró magatartása.
A Ptk. szerint „a tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédjait szükségtelenül zavarná, vagy amelyek jogaik gyakorlását veszélyeztetné.” Ezt a rendelkezést nevezik a szomszédjog általános szabályának. A szabályozás azonban nemcsak a szomszédok, hanem „mások szükségtelen zavarásától való tartózkodást, illetőleg más jogainak veszélyeztetésétől való tartózkodást” írja elő. Tehát a törvény lényegében a tulajdonjog gyakorlására vonatkozó általános magatartási szabályt tartalmaz.
A szomszédjogok megsértésének legtipikusabb formája a zaj okozása. A dolog használata során a tulajdonos nem okozhat olyan zajhatást, amely másokat szükségtelenül zavar. Ebben a körben hozott a Legfelsőbb Bíróság egy íránymutató ítéletet, nevezetesen „a vendéglátó-ipari egységek, szórakozóhelyek, általában a városi élettel összefüggő üzembentartási lehetőségek, az üzemben tartáshoz fűzödő egyébként indokolt érdek nem adhat alapot arra, hogy ez a tevékenység a lakosság életfeltételeit, amelyek, közé tartozik a megfelelő éjszakai nyugalom biztosítása is, károsan befolyásolja. Ha a zavarás más módon nem szüntethető meg (pl. hangszigeteléssel), nem kizárt az éjszakai nyitva tartástól való eltiltás sem”.
Egy ehhez hasonló ügyem volt régebben ugyancsak egy társasházban. Az egyik lakó rendszertelen időszakokban folytatott énekképzést, illetőleg énekórákat adott. A panaszra az énektanár arra hivatkozott, hogy ő az énekórákból tartja el magát, és így tevékenységét szükséges folytatni. Az ügyből per lett, melynek során a bíróság úgy döntött, hogy a panaszosok jogsérelmének megszüntetése elérhető azáltal, hogy a sérelmes helyzetet előidéző tevékenységét az énektanár csak munkanapon és naponta 2 órán keresztül végezheti. A bíróság megítélése szerint az ilyen módon szabályozott (korlátozott) tevékenység már nem járhat olyan eredménnyel, amely a panaszosok terhére birtokháborítást okozna.
Piszkos állatok
Visszakanyarodva az állatok etetésével kapcsolatos kérdésre, senkit sem lehet kötelezni, hogy ez etetésükkel járó piszkot elviselje, ha az őt zavarja.