kávé
7 tény a kávéról
Az utóbbi években a kávéról elterjedt nézetek egy része megdőlni látszik, és egyre inkább egyénfüggő annak eldöntése, hogy kinek, milyen formában és mennyiségben javasolható vagy sem a kávé rendszeres fogyasztása.
Sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint a kávéfogyasztás növeli a csontritkulás kockázatát. Egyes tanulmányok eredményei ugyanis arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést.
Csontbavágó kérdés
A legújabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, a normál mértékű kávéfogyasztás nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget. A túlzott koffeinfogyasztás, kis mértékben ugyan, fokozhatja a vizelettel történő kalcium-kiválasztását, ami főként a kevés kalciumot fogyasztó nők számára jelent kockázatot. Önmagában a mérsékelt kávéfogyasztás azonban mégsem tekinthető a csontritkulás kockázatát növelő tényezőnek, amennyiben az étrend, illetve a csontozat megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz.
Terhesség és kávéfogyasztás
Várandós nők számára különösen fontos kérdés, vajon a várandósság alatti kávéfogyasztás okozhat-e koraszülést vagy vetélést. Az ok-okozati összefüggés megerősítésének vagy elvetésének problémáját megnehezíti az a tény, hogy azok a nők, akik várandósan nagyobb mennyiségű kávét isznak, jellemzően más területeken is inkább kockázatnövelő módon viselkednek. Többek között dohányoznak is. Emiatt nem könnyű eldönteni, hogy önmagában a koffein vagy a nikotin, ill. a dohányfüst egyéb összetevői, esetleg ezek együttesen felelősek-e a tragédiákért.
A korai vetélés gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik jelentős mennyiségű kávét (és/vagy egyéb koffeintartalmú italt) ittak a várandósság korai szakaszában. Ugyanakkor ez esetben is kérdéses, hogy a nagymértékű fogyasztás (legalább 500 mg koffein) sodorja-e a magzatot életveszélybe, vagy ez annak a jele, hogy a várandósság kimenetele már eleve kudarcra volt ítélve. A várandós nők kávéval szembeni averziója – a korai időszakban jelentkező hányinger és hányás mellett – az egészséges várandósság jellegzetességei közé tartozik.
Összességében elmondható, hogy a kismamák számára a mértékletes (napi legfeljebb 1-2 adag kávé vagy napi maximum 200 mg koffein), kávéfogyasztás nem jár a vetélés vagy a koraszülés kockázatával.
Víz és a koffein
A kávét és más koffeintartalmú italokat gyakran emlegetjük azok vízhajtó hatása miatt. Ez a tévhit is megdőlni látszik, mivel a kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt vagy túlmelegedést, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja.
A nagy dózisban (250 mg) elfogyasztott koffein valóban rendelkezik vízhajtó hatással, azonban az olyan egyszeri adag koffein esetén, amennyi a kereskedelmi forgalomban található üdítőkben, italokban, kávéban található, ez csak csekély mértékű. Azt is jó ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak a koffein ezen hatásaihoz is. Végeredményben elmondható, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.
Szív- és érrendszerünk egészsége
Egy másik gyakorta hangoztatott vélekedés szerint a kávé fokozza a szívbetegségek kockázatát. A kutatások eredményei alapján azonban a koffeinfogyasztás nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem növeli a koleszterinszintet, és nem okoz szívritmuszavart sem. Egy amerikai kutatás során nem találtak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kávé- vagy a koffeinfogyasztás növelné a krónikus szívkoszorúér-betegség kockázatát, még masszív fogyasztás (6 vagy több csésze/nap felett) esetén sem.
Hozzá kell tennünk, hogy a koffeinre érzékeny személyeknél a kávéfogyasztást követően egy enyhe, átmeneti (kb. egy órán át tartó) vérnyomás-emelkedés megfigyelhető. A legutóbbi klinikai és laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor nem tudták bizonyítani – szokásos mértékű fogyasztás mellett – a kávé vérnyomást fokozó hatását. Ez a hatás elsősorban azoknál jelentős, akik korábban még sosem ittak koffeintartalmú italokat, fiatalabbak vagy nagy mennyiségű a kávét fogyasztottak.
A nagymértékű kávéfogyasztás gyakran más olyan tényezőkkel is összefüggésbe hozható, amelyek befolyásolják a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, ide tartozik például a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a stresszes életkörülmények, a telített zsírsavak és az alkohol túlzott fogyasztása is. Ezért nehéz a kávé hatásait elkülönítve értékelni.