jóga
Mindennapi meditáció
Életünk tele van stresszel. Ahhoz, hogy ezeket a rossz hatásokat kizárhassuk, legjobb megoldás a meditáció.
Manapság rendkívül sok inger ér minket környezetünkből. Ezeknek a hatásoknak tudható be, hogy a figyelemhiányos szindróma (ADD) tünetei rohamosan emelkednek a felnőtt lakosság körében. Időnként túlterheltnek érezheti magát és szeretne szünetet tartani, vagy úgy érezheti, nem képes odafigyelni a sokféle tennivalóra.
A gondolati fegyelem
A meditáció elmélyedés a tudatunkban. Egyfajta relaxáció, a gondolati fegyelem fejlesztése, lelki bölcsesség megszerzése, egy felsőbb erővel való kapcsolat. A meditáció célja, hogy kiterjesszük elménket a tudatosság egy magasabb szintjére.
Legtöbbször belefeledkezünk gondolatainkba. Minden ötletből következik egy másik, míg eljutunk addig, hogy az alapgondolatnak semmi köze nem lesz az eredetihez. Ha egy kicsit leülünk, és csak arra figyelünk, ami bennünk van, észrevehető, hogy gondolataink folyamatos rohanásban vannak, láthatjuk mennyire elfoglalt az elménk.
Azt is mondhatnánk, hogy gondolataink saját életet élnek, ahogyan érzelmeink is. Egész napunkat befolyásolhatja egy rossz gondolat vagy megjegyzés, amit kapunk, vagy az egyik percben még teljesen nyugodtak vagyunk, a következőben pedig egészen apró dolog idegesít fel, ez pedig nem jó így. Ahelyett, hogy azt érzékelnénk, ami bennünk és körülöttünk zajlik, a tudatunk által teremtett zárt világban élünk.
A meditáció segítségével stabilizálhatjuk belső energiánkat, újratölthetjük szerveinket, megtisztíthatjuk lelkünket és csökkenthetjük a negatív érzések hatását.
Számos meditációs technika ismert, de ezek mind csak előkészítő gyakorlatok, eszközök a valódi meditációhoz.
Fontos tudni, hogy a meditálás olyan, mint az alvás, nem lehet megtanulni. Ahogy aludni is csak akkor képes az ember, ha a test nyugalomban van, a meditáció is csak akkor következik be, ha elménk már lecsendesedett. Kezdésként mindenképpen a meditáció alapjait kell megismerni és elsajátítani, hogy megtanuljuk, hogyan tudjuk fixálni gondolatainkat. Ha rögzítjük elménket, az energiák egyetlen pontba áramlanak, így egyetlen gondolatra tudunk koncentrálni, a többi pedig elcsendesül. Tehát amikor a meditációról beszélünk, arról van szó tulajdonképpen, hogy elménket lecsendesítsük.
Az alap a légzésfigyelés
A légzésfigyelés minden meditáció alapja, ám segítségével javíthatjuk akár az egészségünket is. A rák- és szívbetegségekben szenvedőknél támogatja például a gyógyulási folyamatot, segít megbirkózni a fájdalommal, és megelőzheti a panaszokat azzal, hogy kiegyensúlyozottak maradunk. A módszer csökkenti a vérnyomást és a pulzusszámot, így oldja a bennünk lévő feszültséget, stresszt. Nyugtató hatása van a testre és a szellemre.
Koncentrációképességünket is növelhetjük azzal, hogy tudatunkat egy dologra irányítjuk, valamint fejleszthetjük szellemi képességeinket is.
Ha hatékonyabban tudunk összpontosítani, az élet minden területén sikeresebbek leszünk. Már az ősi hinduk és buddhisták is ilyen módon fékezték meg az irányítás nélküli gondolkodást, és csökkentették a negatív gondolatokat. A légzésfigyelés azt jelenti, hogy csak a légzésre koncentrálunk, hogy a tudatnak legyen mibe kapaszkodnia, ha gondolataink ugrálni kezdenek.
Ha leülünk egy percre csendben és megfigyeljük, ahogy a levegő beáramlik testünkbe, majd elhagyja, érezni fogjuk, hogy ez a folyamat teljesen természetesen történik. Bármilyen csendben és mozdulatlanul maradunk, egyvalami mindig mozdulni fog, mégpedig a mellkasunk. Ahogy beszívjuk a levegőt, kitágul, majd összehúzódik, és ez ösztönösen megtörténik percenként tizenhatszor.
A gyakorlatot következőképpen végezzük. Üljünk törökülésben a földre, vagy ha ez nem megy, egy kényelmes székre. Hátunkat tartsuk egyenesen, vállunkat és állunkat lazán, párhuzamosan a padlóval, kezeinket pedig helyezzük lágyan a térdünkre. Koncentráljuk tekintetünket kissé magunk elé. Ha ez megvan, kezdjünk el szabályosan lélegezni orrunkon keresztül, lehetőleg hasi légzéssel. Közben figyeljünk testünkre is, és lazítsuk el a még feszült testrészeket. Koncentráljunk lélegzetünkre. Ha úgy könnyebb számolhatjuk is tízesével, gondolatainkról egyszerűen ne is vegyünk tudomást, csak folytassuk a megfigyelést, számolást. Ha csak naponta tíz percig gyakoroljuk, már azzal is javíthatunk mindennapjainkon.
Mandalaterápia
A mandala szó szanszkrit eredetű, jelentése kör. Tulajdonképpen ez egy körkörös szimbólum, amely a szellemi és spirituális teljességet jelképezi. A mandala képviseli a mindenséget.
A buddhista és hindu kultúrákban a meditáció segítésére használják, de leggyakrabban a tibeti buddhisták alkalmazzák. Szerintük a mandalák rajzolása, vagy a velük való elmélkedés segít megtisztulni a rossz karmától. Úgy vélik, a mandala középpontja jelképezi minden teremtés forrását. A mandalák bonyolult részletei azonban különleges szimbolikus jelentést hordoznak. Jelképezhetnek buddhista isteneket, vagy akár az egész univerzumot is.
Különleges alkalmakkor a szerzetesek színes homokból készítenek rendkívül bonyolult rajzolatokat. Ha ezek a homokmandalák elkészültek, meditációra használják, majd összesöprik, és egy folyóba szórják, hogy így terjesszék a mandala áldását és tanításait.
Mandalák rajzolása különösen gyógyító hatású testnek, szellemnek és léleknek egyaránt. Mély nyugalom és ellazulás érzéséhez, jó közérzethez vezetnek, segíthetnek a meditáció témájára való koncentrálást, és nem utolsósorban művészi hajlamainknak is teret enged. Ezek miatt a hatások miatt művészetterapeuták is gyakran alkalmazzák a mandalaszínezést olyan beteg gyermekek kezelésében, akik valamilyen súlyos érzelmi vagy fizikai traumán estek át. Emellett nagyon hatásos leszokóban lévő dohányosoknál is, hiszen segíthet csökkenteni az elvonással járó stresszt.
Érdekesség, hogy Carl Gustav Jung maga is naponta festett mandalákat a saját pszichológiai és spirituális fejlődésének eszközeként, de ő volt az, aki ezt a módszert bevezette a pszichológia területére. Rendszeresen kezelt így neurózisos és skizofrén betegeket.
Könyvesboltokban, vagy hobbiboltokban beszerezhetők különböző mandalákat tartalmazó kifestőkönyvek. Mielőtt elkezdünk mandalákat színezni, másoljuk ki és nagyítsuk fel a kiválasztott mintát, így többször megismételhetjük, és könnyebbé is teszi a gyakorlatot. Használhatunk festéket, zsírkrétát vagy tollat, bármit, ami jólesik, de fontos, hogy sok színnel dolgozzunk. Olyankor gyakoroljunk, amikor zavartalanul, egyedül lehetünk. Koncentráljunk a folyamatra, és közben meditáljunk.