Fogas egyensúly
Fogas egyensúly
A kínai gyógyászat azt mondja, hogy a fogaink nem egyszerűen csak rágásra valók, hanem minden egyes fogunkhoz tartozik egy-egy belső szerv és a teljes gerincoszlop. Oda-vissza hatnak egymásra.
Tanulmányoztam is a fogtérképet, amit mindenkinek ajánlok, mert bizony nagyon tanulságos. Nemrég viszont egy magyar kutatási eredménybe botlottam. Ezek szerint, ha a fogazatunk, például foghúzás miatt, vagy tömések, pótlások, esetleg fogszabályozás miatt nem tud egyfajta támasztékként funkcionálni, akkor a test izomhálója kibillen az egyensúlyból. Ez a kibillent izomháló pedig kimozdítja a csigolyákat, ízületeket is a helyéről, kibillentve a test teljes mechanikai, statikai egyensúlyát. És így megjelenhet a rossz tartás, derék-, hát-, és térdfájás, gerincproblémák stb. Erről is beszélgettünk Roczkov Péterrel, a Kiegyensúlyozott Emberért Alapítvány kurátorával.
H.V.M.: Mit értenek egészen pontosan ezen a kifejezésen, hogy kiegyensúlyozott ember? Első hallásra azt gondolhatnánk, hogy ez valamiféle alternatív medicinát takar.
R.P.: Itt a „kiegyensúlyozott” szónak a legalapvetőbb jelentésére gondolunk; az egyének fizikai közérzetéről van szó, illetve ennek a javításáról. A testi kiegyensúlyozás, mint módszertan kifejlesztője Kovács Miklós, egy magyar származású fogászati szakember és kutató, aki évtizedekig kutatta a fogazat és a testi panaszok, problémák összefüggéseit. Talán már ön is megfigyelte olyan embereknél, akik elveszítették a fogaikat, hogy hogyan csökken le az erőkifejtő képességük, hogyan borul fel a testtartásuk, hogyan lesznek egyre görnyedtebbek. Hasonló tendencia figyelhető meg, persze kisebb mértékben, amikor valakinek a meglévő fogazata ezt a megtartó funkciót egyre kevésbé képes ellátni. A fogazat a csontváz, a csontozat szerves része. A csontvázunknak pedig a legtöbb módosítást és beavatkozást elviselő része éppen a fogazatunk. Tehát, ha egyensúlyba tudnak kerülni a fogak, akkor egyensúlyba tudnak kerülni az izmok, és akkor egyensúlyba tud kerülni a gerinc is. Ha azt kérdezi tehát, hogy mit is jelent pontosan, amikor valaki egyensúlyban van, abból kell kiindulnunk, hogy a test vázizomzata szimmetriában van, a mellső és a hátsó oldalon azonos a vázizomzat feszessége és lazasága, úgyszintén a jobb és a bal oldalunkon. Ebben a szimmetrikus egyensúlyi helyzetben az izomzat nyugalmi állapotba lazul, a kötöttségek a vállnál és a nyaknál kilazulnak. A testtartásunk egy ilyen szimmetrikus egyensúlyi pozícióban szép egyenes, nem esik előre a hátunk. Mindez jótékonyan hat a gerincre, derékra, hátra is. Ebben a kiegyensúlyozott testi pozícióban nincs összenyomott állapotban a tüdő, és több levegőt tudunk belélegezni, ami számos kedvező biokémiai folyamatot eredményez. Például azt is, hogy kevésbé vagyunk fáradékonyak, nő az energiaszintünk és a teherbíró képességünk.
– Leegyszerűsítve, önök tehát azt mondják, hogy a fogsorunk egyfajta támasztékként szolgál a teljes gerincoszlopnak és az izomrendszerünknek?
– Pontosan. Hadd mondjak erre egy egyszerű gyakorlatot: próbáljunk meg felemelni egy nehezebb tárgyat és figyeljük meg, hogy mit teszünk közben a fogazatunkkal. Az erőfeszítés mértékében összeszorítjuk. Az a kérdés, hogy miért szorítjuk össze? A válaszért most próbáljuk meg szándékosan nyitva tartott fogsorral felemelni ugyanezt a nehéz tárgyat. Feszülést érezhetünk a gerincnél és a vállízületeknél, sokkal nehezebb felemelni, és kényelmetlen lehet, talán még szúrhat is közben a derekunk. Tehát azt látjuk, hogy a fogazatunkon megtámasztjuk az izmokat.
– Milyen típusú fogazati problémák okozhatnak panaszokat, illetve, mik azok a legkomolyabb vagy legtipikusabb panaszok, amelyek a fogsor elmozdulásából következnek?
– Ha hiányzik a fogak egyensúlya, akkor fogkopás, ínyproblémák, gyulladások, illetve fogfájás, fogletörés, fogfellazulás, majd fogelvesztés jelenhet meg. A felmérésekben azt látjuk, hogy a leggyakoribb eset, amikor mondjuk, kihúzták valakinek a fogát, és nem pótolták azt, vagy megdőltek a fogak, vagy rossz pozíciójú tömések, rossz pozíciójú fogpótlások kerültek oda. Nagyon gyorsan ki tud alakulni egy ún. mechanikai panaszsorozat: elromlik az illető tartása, görnyedtebb lesz, elkezdenek nyomódni az idegpályák a gerinc mentén, fájni kezd a dereka, kötötté válik a nyaka, a válla; netán a kibillent rossz mechanikai pozíció, azaz a kiegyensúlyozatlanság miatt fájni kezd a térde, a csípője. Ezek a mozgásszervi dolgok a leggyakoribbak. Ennél már észrevétlenebb az, hogy nyomódnak a belső szervek, a tüdő, ezért nem kap rendesen oxigént, fáradtabb lesz stb. De sajnos folytathatom a sort a következmények kapcsán: rossz tartás, görnyedtség, derékfájás, hátfájás, gerincproblémák, csípőpanasz, térdfájás, zsibbadás és más nem kívánatos testi állapotok, mint például fáradékonyság, fejfájás, inkontinencia, fülzúgás, vagy orrlégzési nehézségek mind-mind összefügghetnek a fogazat problémájával.
Az alapítvány gondolt egyet és mindezek szemléltetésére ingyenes filmvetítésbe kezdett annak érdekében, hogy minél többen tudjanak arról, milyen összefüggés van a fogazati elváltozások, a gerinc és az izomzat elmozdulása között. Esetleges fizikai állapotromlás esetén pedig gondolkodjanak el egy komplexebb fogászati vizsgálat és korrigáló beavatkozás elvégeztetéséről. Megközelítőleg 500 olyan dokumentált esettanulmányuk van, amelyben arról számolnak be a legkülönbözőbb emberek, hogy egy aprócska, akár milliméter tört részét jelentő változáson múlt hogy zsibbad-e a karja vagy sem, megszűnik-e az évtizedes fejfájása vagy sem. Azért azt nem állíthatjuk, hogy ezzel az irányzattal nyitott kapukat döngetnek, így rákérdeztem, vajon mennyire nyitott a fogorvosi szakma minderre?
– Mi a felvilágosítással foglalkozunk, ezt azonban nagyon fontosnak tartjuk mind a közvélemény, mind a szakma felé. Nagyon jó tapasztalataink vannak, egyre több fogorvos és fogtechnikus érdeklődik a módszertan iránt itthon és külföldön egyaránt. Ha történt egy fogászati beavatkozás vagy akár anélkül is (egy hozott, vagy egy nem megfelelően kinövesztett fogazati rendszer), amivel minden rendben van, akkor az az ügyfél valószínűleg nem kerül el hozzánk. Hozzánk azok az esetek jutnak el, amikor fennáll egy probléma és eljön az illető, mert szeretné megtudni, hogy nála ez a mechanikai elváltozás áll-e a rossz fizikai közérzet hátterében. Azt, hogy a fogazati felszínen végrehajtott változtatásokkal, pozícióváltoztatásokkal bekövetkezhet egy rossz tartás, derékfájás stb. demonstrálni is tudjuk csakúgy, mint ennek a korrigálási módszerét. Egy átlátszó kiegyensúlyozó kis eszközzel azt mutatjuk meg, hogy milyen lesz a közérzetjavulás, ha helyre kerül a fogazati rendszer. Tehát még nem történik sem fúrás, sem faragás, sem semmilyen maradandó beavatkozás a fogán, s a mérések után úgy tudja megtapasztalni ezt az állapotot, hogy nem volt beavatkozás. Ha tehát valakinél egy rossz fogazati pozíció rákényszerített egy rossz mechanikát az izomzatra, testtartásra, akkor ebből a hatáshelyzetből egy hónapon át meg tudja tapasztalni, hogy milyen is az ő természetes kiegyensúlyozott állapota. Ezt a pozíciót lehet majd utána hosszú távon véglegesíteni, amikor már bekapcsolódik a fogorvos is.
– Sokat lehet arról olvasni, hogy a magyarok szájhigiéniás állapota nem túl rózsás. Amikor ilyen állapotok uralkodnak, amikor alapvető higiéniás dolgokra sem figyelünk oda, akkor nem egy idealisztikus elképzelés, hogy egy ilyen plusz információra bárki is odafigyelne?
– Nos, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy miután az embereknek bemutatjuk ezeket a felvilágosító előadásokat, felismerik, hogy a fogazatnak nemcsak annyi a dolga, hogy tudjunk vele jól rágni, vagy, hogy esztétikus legyen, hanem fontos megtartó, megtámasztó szerepe is van, az egész izomzat, a test egész struktúrája szempontjából. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon nagy mértékben megnő az emberek tudatossága és felelőssége a saját fogazatukat illetően, tudják, hogy szólhat ez már arról, hogy pl. fáj-e a derekuk vagy nem fáj a derekuk.
A testi kiegyensúlyozásra azonban nem csak akkor lehet szükség, ha valakinek konkrét fizikai problémát okoz a gerinc és az izomzat elmozdulása a fogazat miatt. Gyakran sportolók, aktív életet élők tudják növelni teljesítőképességüket, energiaszintjüket. A sportolók esetében különösen fontos, hogy az az izomháló, amit használnak, mennyire szimmetrikus és az ún. testi kiegyensúlyozás módszerével általában mérhetően javulnak az eredmények, a reakcióidő is.
S bár nem megszokott a csontozat esetében lelki-pszichés vonulatról beszélni, kiderült, hogy nagyon is lehet összefüggés a lelki lehangoltság és a gerinc/izomzat elmozdulása miatt. Ennek az az oka, hogy közvetlen oda-vissza kapcsolat működik a test struktúrája, a fizikai közérzet állapota és a lelki-érzelmi hangoltság között. A jobb fizikai állapot természetszerűleg hoz magával egy nyugodtabb, lelkiállapotot, hiszen pl. megszűnt egy idegpálya nyomódása a gerinc mellett, vagy a deréknál és ezért a páciens kevésbé lett zaklatott, jobban tudott összepontosítani, koncentrálni, hozzátartozóival türelmesebb lett.