Fogas egyensúly

A kínai gyógyászat azt mondja, hogy a fogaink nem egyszerűen csak rágásra valók, hanem minden egyes fogunkhoz tartozik egy-egy belső szerv és a teljes gerincoszlop. Oda-vissza hatnak egymásra.

Tanulmányoztam is a fogtérképet, amit mindenkinek ajánlok, mert bizony nagyon tanulságos. Nemrég viszont egy magyar kutatási eredménybe botlottam. Ezek szerint, ha a fogazatunk, például foghúzás miatt, vagy tömések, pótlások, esetleg fogszabályozás miatt nem tud egyfajta támasztékként funkcionálni, akkor a test izomhálója kibillen az egyensúlyból. Ez a kibillent izomháló pedig kimozdítja a csigolyákat, ízületeket is a helyéről, kibillentve a test teljes mechanikai, statikai egyensúlyát. És így megjelenhet a rossz tartás, derék-, hát-, és térdfájás, gerincproblémák stb. Erről is beszélgettünk Roczkov Péterrel, a Kiegyensúlyozott Emberért Alapítvány kurátorával.

H.V.M.: Mit értenek egészen pontosan ezen a kifejezésen, hogy kiegyensúlyozott ember? Első hallásra azt gondolhatnánk, hogy ez valamiféle alternatív medicinát takar.

R.P.: Itt a „kiegyensúlyozott” szónak a legalapvetőbb jelentésére gondolunk; az egyének fizikai közérzetéről van szó, illetve ennek a javításáról. A testi kiegyensúlyozás, mint módszertan kifejlesztője Kovács Miklós, egy magyar származású fogászati szakember és kutató, aki évtizedekig kutatta a fogazat és a testi panaszok, problémák összefüggéseit. Talán már ön is megfigyelte olyan embereknél, akik elveszítették a fogaikat, hogy hogyan csökken le az erőkifejtő képességük, hogyan borul fel a testtartásuk, hogyan lesznek egyre görnyedtebbek. Hasonló tendencia figyelhető meg, persze kisebb mértékben, amikor valakinek a meglévő fogazata ezt a megtartó funkciót egyre kevésbé képes ellátni. A fogazat a csontváz, a csontozat szerves része. A csontvázunknak pedig a legtöbb módosítást és beavatkozást elviselő része éppen a fogazatunk. Tehát, ha egyensúlyba tudnak kerülni a fogak, akkor egyensúlyba tudnak kerülni az izmok, és akkor egyensúlyba tud kerülni a gerinc is. Ha azt kérdezi tehát, hogy mit is jelent pontosan, amikor valaki egyensúlyban van, abból kell kiindulnunk, hogy a test vázizomzata szimmetriában van, a mellső és a hátsó oldalon azonos a vázizomzat feszessége és lazasága, úgyszintén a jobb és a bal oldalunkon. Ebben a szimmetrikus egyensúlyi helyzetben az izomzat nyugalmi állapotba lazul, a kötöttségek a vállnál és a nyaknál kilazulnak. A testtartásunk egy ilyen szimmetrikus egyensúlyi pozícióban szép egyenes, nem esik előre a hátunk. Mindez jótékonyan hat a gerincre, derékra, hátra is. Ebben a kiegyensúlyozott testi pozícióban nincs összenyomott állapotban a tüdő, és több levegőt tudunk belélegezni, ami számos kedvező biokémiai folyamatot eredményez. Például azt is, hogy kevésbé vagyunk fáradékonyak, nő az energiaszintünk és a teherbíró képességünk.

– Leegyszerűsítve, önök tehát azt mondják, hogy a fogsorunk egyfajta támasztékként szolgál a teljes gerincoszlopnak és az izomrendszerünknek?

– Pontosan. Hadd mondjak erre egy egyszerű gyakorlatot: próbáljunk meg felemelni egy nehezebb tárgyat és figyeljük meg, hogy mit teszünk közben a fogazatunkkal. Az erőfeszítés mértékében összeszorítjuk. Az a kérdés, hogy miért szorítjuk össze? A válaszért most próbáljuk meg szándékosan nyitva tartott fogsorral felemelni ugyanezt a nehéz tárgyat. Feszülést érezhetünk a gerincnél és a vállízületeknél, sokkal nehezebb felemelni, és  kényelmetlen lehet, talán még szúrhat is közben a derekunk. Tehát azt látjuk, hogy a fogazatunkon megtámasztjuk az izmokat.

– Milyen típusú fogazati problémák okozhatnak panaszokat, illetve, mik azok a legkomolyabb vagy legtipikusabb panaszok, amelyek a fogsor elmozdulásából következnek?

– Ha hiányzik a fogak egyensúlya, akkor fogkopás, ínyproblémák, gyulladások, illetve fogfájás, fogletörés, fogfellazulás, majd fogelvesztés jelenhet meg. A felmérésekben azt látjuk, hogy a leggyakoribb eset, amikor mondjuk, kihúzták valakinek a fogát, és nem pótolták azt, vagy megdőltek a fogak, vagy rossz pozíciójú tömések, rossz pozíciójú fogpótlások kerültek oda. Nagyon gyorsan ki tud alakulni egy ún. mechanikai panaszsorozat: elromlik az illető tartása, görnyedtebb lesz, elkezdenek nyomódni az idegpályák a gerinc mentén, fájni kezd a dereka, kötötté válik a nyaka, a válla; netán a kibillent rossz mechanikai pozíció, azaz a kiegyensúlyozatlanság miatt fájni kezd a térde, a csípője. Ezek a mozgásszervi dolgok a leggyakoribbak. Ennél már észrevétlenebb az, hogy nyomódnak a belső szervek, a tüdő, ezért nem kap rendesen oxigént, fáradtabb lesz stb. De sajnos folytathatom a sort a következmények kapcsán: rossz tartás, görnyedtség, derékfájás, hátfájás, gerincproblémák, csípőpanasz, térdfájás, zsibbadás és más nem kívánatos testi állapotok, mint például fáradékonyság, fejfájás, inkontinencia, fülzúgás, vagy orrlégzési nehézségek mind-mind összefügghetnek a fogazat problémájával.

Az alapítvány gondolt egyet és mindezek szemléltetésére ingyenes filmvetítésbe kezdett annak érdekében, hogy minél többen tudjanak arról, milyen összefüggés van a fogazati elváltozások, a gerinc és az izomzat elmozdulása között. Esetleges fizikai állapotromlás esetén pedig gondolkodjanak el egy komplexebb fogászati vizsgálat és korrigáló beavatkozás elvégeztetéséről. Megközelítőleg 500 olyan dokumentált esettanulmányuk van, amelyben arról számolnak be a legkülönbözőbb emberek, hogy egy aprócska, akár milliméter tört részét jelentő változáson múlt hogy zsibbad-e a karja vagy sem, megszűnik-e az évtizedes fejfájása vagy sem. Azért azt nem állíthatjuk, hogy ezzel az irányzattal nyitott kapukat döngetnek, így rákérdeztem, vajon mennyire nyitott a fogorvosi szakma minderre?

– Mi a felvilágosítással foglalkozunk, ezt azonban nagyon fontosnak tartjuk mind a közvélemény, mind a szakma felé. Nagyon jó tapasztalataink vannak, egyre több fogorvos és fogtechnikus érdeklődik a módszertan iránt itthon és külföldön egyaránt. Ha történt egy fogászati beavatkozás vagy akár anélkül is (egy hozott, vagy egy nem megfelelően kinövesztett fogazati rendszer), amivel minden rendben van, akkor az az ügyfél valószínűleg nem kerül el hozzánk. Hozzánk azok az esetek jutnak el, amikor fennáll egy probléma és eljön az illető, mert szeretné megtudni, hogy nála ez a mechanikai elváltozás áll-e a rossz fizikai közérzet hátterében. Azt, hogy a fogazati felszínen végrehajtott változtatásokkal, pozícióváltoztatásokkal bekövetkezhet egy rossz tartás, derékfájás stb. demonstrálni is tudjuk csakúgy, mint ennek a korrigálási módszerét. Egy átlátszó kiegyensúlyozó kis eszközzel azt mutatjuk meg, hogy milyen lesz a közérzetjavulás, ha helyre kerül a fogazati rendszer. Tehát még nem történik sem fúrás, sem faragás, sem semmilyen maradandó beavatkozás a fogán, s a mérések után úgy tudja megtapasztalni ezt az állapotot, hogy nem volt beavatkozás. Ha tehát valakinél egy rossz fogazati pozíció rákényszerített egy rossz mechanikát az izomzatra, testtartásra, akkor ebből a hatáshelyzetből egy hónapon át meg tudja tapasztalni, hogy milyen is az ő természetes kiegyensúlyozott állapota. Ezt a pozíciót lehet majd utána hosszú távon véglegesíteni, amikor már bekapcsolódik a fogorvos is.

– Sokat lehet arról olvasni, hogy a magyarok szájhigiéniás állapota nem túl rózsás. Amikor ilyen állapotok uralkodnak, amikor alapvető higiéniás dolgokra sem figyelünk oda, akkor nem egy idealisztikus elképzelés, hogy egy ilyen plusz információra bárki is odafigyelne?

– Nos, megdöbbenve tapasztaltuk, hogy miután az embereknek bemutatjuk ezeket a felvilágosító előadásokat, felismerik, hogy a fogazatnak nemcsak annyi a dolga, hogy tudjunk vele jól rágni, vagy, hogy esztétikus legyen, hanem fontos megtartó, megtámasztó szerepe is van, az egész izomzat, a test egész struktúrája szempontjából. Azt tapasztaltuk, hogy nagyon nagy mértékben megnő az emberek tudatossága és felelőssége a saját fogazatukat illetően, tudják, hogy szólhat ez már arról, hogy pl. fáj-e a derekuk vagy nem fáj a derekuk.

A testi kiegyensúlyozásra azonban nem csak akkor lehet szükség, ha valakinek konkrét fizikai problémát okoz a gerinc és az izomzat elmozdulása a fogazat miatt. Gyakran sportolók, aktív életet élők tudják növelni teljesítőképességüket, energiaszintjüket. A sportolók esetében különösen fontos, hogy az az izomháló, amit használnak, mennyire szimmetrikus és az ún. testi kiegyensúlyozás módszerével általában mérhetően javulnak az eredmények, a reakcióidő is.

S bár nem megszokott a csontozat esetében lelki-pszichés vonulatról beszélni, kiderült, hogy nagyon is lehet összefüggés a lelki lehangoltság és a gerinc/izomzat elmozdulása miatt. Ennek az az oka, hogy közvetlen oda-vissza kapcsolat működik a test struktúrája, a fizikai közérzet állapota és a lelki-érzelmi hangoltság között. A jobb fizikai állapot természetszerűleg hoz magával egy nyugodtabb, lelkiállapotot, hiszen pl. megszűnt egy idegpálya nyomódása a gerinc mellett, vagy a deréknál és ezért a páciens kevésbé lett zaklatott, jobban tudott összepontosítani, koncentrálni, hozzátartozóival türelmesebb lett.

A gyógyító só

Általában ha sóról beszélünk, először az egyszerű konyhasó jut eszünkbe, pedig a tüdő és légutak számára is jótékony hatású lehet.

Manapság egyre jobban nő a légúti allergiában és ennek szövődményeitől szenvedők száma, amin ront a légszennyezettség is. Persze az egészséges emberek szervezetét is megterheli a sok por és szennyeződés, amit belélegzünk. Megszokott mindennapi tevékenység a fürdés, fogmosás, hajmosás, vagy különböző tisztítókúrák alkalmazása, azonban rendkívül fontos lenne, hogy az egyik legfontosabb szervünkre, a tüdőnkre is fordítsunk elegendő figyelmet, hogy egészséges maradhasson, hiszen a levegő szennyezettsége által rendkívüli veszélyeknek van kitéve.

Általában a sóterápiáról

Általában ha sóról beszélünk, először az egyszerű konyhasó jut eszünkbe, ami a természetes sóból származik, de mire a zacskókba kerül már csak két elemből áll, nátriumból és klórból, valamint hozzáadott tartósítószerekből és más segédanyagokból. Gyakran még fehérítik is, hogy jobban nézzen ki. A természetben megtalálható só ezzel ellentétben azonban még több tízféle rendkívül jó minőségű elemet tartalmaz, melyeknek különleges élettani hatását már régóta jól ismerjük. Ezek közt van a jód, ami fontos szerepet játszik az anyagcsere-folyamatokban, a pajzsmirigy működésében, a kálcium a csontok képzésében fontos, antiallergiás hatásai vannak és csökkenti a vérnyomást, ahogy a kálium is, ami ezenkívül javítja a bőr vérellátását és a mérgező anyagok kiválasztását. Ezenkívül van benne nátrium, ami a savas és lúgos szintért felelős, magnézium, ami csökkenti a fáradtságot, véd a szívbetegségek ellen, csökkenti a vérnyomást és asztmaellenes, a bróm jól hat az idegrendszerre, a szelén pedig vírusellenes, és lassítja a bőr öregedését. Persze ezeken kívül még sok más anyag is hozzájárul a gyógyhatáshoz. A természetben megtalálható legnagyobb természetes só nem más, mint maga a tenger. Nem véletlen, hogy a légúti betegségekben szenvedőknek gyakran ajánlják a sós tengeri levegőt. Persze ma már nem kell a tengerhez vagy messzi sóbányákhoz utaznunk, hogy sós kezelésben részesülhessünk. Egyre többen keresik fel az úgynevezett sószobákat, sóbarlangokat, de akár már otthonunkban is alkalmazhatjuk különleges gyógyhatását.

Milyen sóval?

Sóterápiára többféle sót alkalmaznak. Az egyik leginkább ismert a holt-tengeri só. Itt lepárlással nyerik ki a sót, melyet különböző módszerekkel tisztítanak meg, úgy hogy a gyógyító hatása maximálisan megmaradjon. Különösen erős gyulladáscsökkentő hatású, gyógyítja a különböző bőrproblémákat, légúti betegségeket, ízületi és izomfájdalmakat, és ma már egyre inkább elterjedtek a holt-tengeri sóból készülő szépségápolási cikkek is.

Másik ismert só a Himalája só, melyet Pakisztánban, a világ legnagyobb sóbányájában még ma is kézzel fejtenek. Az itt bányászott sót a királyok sójának, vagy az élet sójának is nevezik. Úgy vélik, amikor kb. 250 millió éve az ősóceán elpárolgott, sószigetek maradtak utána,  melyek a Himalája keletkezésekor a Föld mélyébe kerültek, így abból az időből származik, amikor még nem szennyeződhetett be semmivel. Az innen fejtett só teljesen tiszta, nem esik át semmilyen kezelésen, kizárólag vízben mossák le, majd a napon szárítják. Tisztaságának köszönhetően különösen jó gyógyító hatása van. Rendkívüli hatású légzőszervi megbetegedésekben, immunrendszer erősítő és bizonyos bőrbetegségek kezelésére is jól alkalmazható.

Amire hat

A belélegzett levegő, hatással van egészségünkre és közérzetünkre is. A sóterápiát már a modern orvostudomány is elismeri. Mindenféle légzőszervi betegség kezelésére és megelőzésére rendkívül hatásos módszer, ezenkívül a speciális mikroklíma különleges hatást gyakorol bizonyos bőrbetegségekre is.

A sóoldattal telített levegő váladékoldó hatásával segíti a légzőszervek öntisztulását, mellyel csökken a gyulladás, a benne lévő ásványi anyagok és jótékony mikroorganizmusok pedig gyógyítóan hatnak az egészségre. Rövid időn belül enyhül a köhögés, nehézlégzés és hasonló tünetek. Erősödik az immunrendszer, ezzel együtt pedig csökken az allergiás tünetek és a megfázásos betegségek előfordulása is. A sórészecskék lerakódása helyreállítja a nyálkahártyát. Különösen ajánlott dohányosoknak, mert a tüdőben lerakódó káros anyagokat is teljesen kitisztítja, így megelőzi vagy gyógyítja a dohányzástól kialakuló légúti problémákat.

Egészséges embereknek is mindenképpen ajánlatos néha egy-egy kezelés, hiszen ez a különleges levegő remekül alkalmazható megelőzésre, de pihentet és nyugtat is

Hagyományosan, egészségesen

Ha finom és egészséges ételeket szeretnénk az asztalra varázsolni, az alapanyagok okos kiválasztása mellett arra is érdemes figyelnünk, hogy milyen módon készítjük el ezeket.

Fortyogó fazekak

A gőzöléses és forralásos alapú főzési eljárások során többnyire valamilyen folyadék segítségével készítjük el az ételeket – általában vízben, ízesített alaplében vagy gőzben. A gőz (azaz a párolás) előnye, hogy adott hőmérsékleten nagyobb hőenergia átadására alkalmas, így az étel hamarabb megfő, és kisebb a tápanyagveszteség. A főzési hőmérséklet 70 és 120 Celsius-fok között változhat. Ezek az eljárások elsősorban tészta, rizs, hüvelyesek vagy más zöldségfélék elkészítésére alkalmasak.

Forralás Főzés nagy mennyiségű, körülbelül 100 Celsius-fokos folyadékban.

- Használjuk a lehető legkevesebb vizet, ezáltal csökkenthetjük a vitamin- és ásványianyag-veszteség mértékét!

- Ha van rá mód, tartsuk meg a főzővizet, és használjuk fel levesalapként, mártásokhoz vagy rakott ételek elkészítéséhez!

- A vitamintartalom növelése érdekében az elkészült ételt hintsük meg kevés friss, finomra vágott zöldfűszerrel (például petrezselyemmel vagy kaporral)!

Lassú főzés (abálás) Főzés a forráspontnál alacsonyabb hőmérsékletű (75°– 95°C-os) folyadékban. A zöldségek és a burgonya elkészítéséhez nem ideális módszer, mivel a hosszú főzési idő miatt nagyobb mennyiségű tápanyag távozik az ételből, mert a tápanyagok egyszerűen „kifőnek” a főző folyadékba.

- Használjunk nagy átmérőjű lábost!

- Amennyiben az étel jellege engedi, a sót és a cukrot részben kiválthatjuk szárított és zöldfűszerekkel!

Gőzben főzés (gőzölés, kigőzölés) Az étel ebben az esetben egyáltalán nem érintkezik a főzőlével, hanem annak forró, 100 Celsius-fokos gőzében puhítjuk meg. Ehhez használhatunk a kereskedelemben kimondottan erre a célra árusított gőzölő edényt, vagy az ételt rátehetjük egy lábasba helyezett rácsra, kevés forrásban levő folyadék fölé.

- Ízletesebb lesz az étel, ha a gőzöléshez víz helyett valamilyen zamatos folyadékot, például hús-, vagy zöldséglevest, bort, zöldfűszerekkel vagy citrommal ízesített vizet használunk.

Párolás és dinsztelés A párolás számos kímélő húsos vagy zöldséges fogás elkészítésének alapja. Intenzívebb, kellemesebb ízű lesz a húsétel, ha az alapanyagot megpirítjuk a főző folyadék hozzáadása előtt. A dinsztelés egy speciális módja a glasszírozás: ekkor a zöldségeket (például sárgarépát, kis hagymafejeket) beleforgatjuk a pároló folyadékba, amit később egy kissé megcukrozunk és elfőzünk.

- A megmaradt vizet felhasználhatjuk szószokhoz vagy levesek alapjaként. 

-   Gyorsabban elkészül az étel, ha a lábast szorosan illeszkedő (a lehető legszélesebb és leglaposabb) fedővel fedjük le! 

Főzés nagy nyomáson A kuktában, 105° – 120°C-on történő ételkészítés nagy előnye, hogy  a nagyobb nyomás és a magasabb hőmérséklet lerövidíti a főzési időt. A kuktát azonban nemcsak főzésre, hanem zöldségek/gyümölcsök előfőzésére (blansírozás), abálásra és újramelegítésre is használhatjuk.

- Ügyeljünk a főzési idő pontos betartására, mert az étel nagyon gyorsan szétfőhet!

Főzés mikrohullámú sütőben Itt elektromágneses hullámok segítségével, kis mennyiségű folyadék hozzáadásával vagy akár anélkül készíthetjük el a fogásokat. Az étel felszínén azonban piros és ízes kéreg csak akkor keletkezik, ha a főzést valamilyen száraz eljárással (pl. grillezéssel) is kiegészítjük. Ételek felmelegítésére azonban a mikrohullámú sütő ideális.

Előfordulhat, hogy az étel egyenetlenül fő meg, és lesznek forró és hidegen maradt részei. Ezt elkerülhetjük az alábbi ötletek felhasználásával: 

- Folyadékoknál (pl. levesek): nagyjából a főzési idő felénél keverjük meg az ételt a hő egyenletesebb eloszlása érdekében.

- Szilárd ételeknél: a főzést vagy melegítést követően néhány percig hagyjuk pihenni az ételt a tálalás előtt. Ha az étel vastagabb a mikrohullámok behatolási mélységénél (pl. nagyobb húsok esetében), előfordulhat, hogy az étel közepe nyers marad, és az esetleg benne levő mikroorganizmusok (pl. baromfihús esetében a szalmonella baktériumok) sem pusztulnak el.

- Fagyasztott termékeknél: a mélyhűtött alapanyagok gyenge hővezetése miatt előfordulhat, hogy külsejük már túlmelegszik, miközben a belső rész nyers marad. Ennek elkerülése érdekében a fagyasztott termékek kiolvasztását alacsony hőmérsékleten célszerű elvégezni, az így kiolvasztott alapanyagot pedig azonnal használjuk fel!

- Mikrohullámú sütőbe csak erre alkalmas edényeket: üveg és porcelán eszközöket, mikrohullámú sütéshez tervezett műanyag edényeket tegyünk.

Rostok reflektorfényben

Sokszor, sok helyen halljuk, hogy milyen egészségesek a rostok. De miből mennyit fogyasszunk, és miért?

Valamennyi rostanyag természetes forrása a növényi táplálék, melyeket az emberi vékonybél sem megemészteni, sem pedig felszívni nem képes. A vastagbélben azonban erjedés útján részben – vagy akár teljes egészben – lebomlanak. A rostok számos élettani hatását oldékonyságuk határozza meg, ez alapján lehetnek vízoldékony és vízben nem oldódó rostok.
 

Vízoldékony rostok hüvelyesekből
 

A vízoldékony rost részben feloldódik a vízben, és oldata lehűlésével gél keletkezik, amit a vastagbélben élő bélbaktériumok lebontani és hasznosítani is képesek. E lebontási folyamat eredményeképpen gáz képződik, és zsírsavak jönnek létre, amelyeket kis mennyiségben szervezetünk is képes hasznosítani.
Vízoldékony rostanyagokban gazdag táplálékok a hüvelyesek, a zöldség, és gyümölcsfélék, a zabkorpa és a különféle magvak. Kutatások igazolták, hogy a vízoldékony rostok csökkentik a koleszterinszintet, ezért fontosak a szívbetegségek megelőzésében, és lassítják a szőlőcukor felszívódását, így csökkentik a vércukorszint ingadozását, ami fontos többek között a cukorbetegek vagy a fogyókúrázók vércukorszintjének szabályozásában.

Ha nem oldódik a rost

A rostanyagoknak e csoportja egyáltalán nem oldódik vízben, és átalakulás nélkül halad végig a tápcsatornán. A vízben nem oldódó rostok forrásai teljes kiőrlésű gabonatermékek, különösen a teljes kiőrlésű gabonapelyhek, müzlik, a búzakorpa és egyes zöldségfélék.
A kutatási eredmények alapján a nem vízoldékony rostok gyorsítják a béltartalom mozgását a bélrendszerben, ami fontos például a székrekedés megelőzésében, és feltehetően a vastag-, és végbélrák kialakulásának kockázatát is csökkentik.
A zöldség- és gyümölcsfélék, valójában valamennyi növényi eredetű élelmiszer, vízoldékony és vízben nem oldódó rostokat egyaránt tartalmaz. A kétféle rostanyag aránya függ attól, hogy milyen zöldségről, gyümölcsről van szó, és attól, hogy az mennyire érett.

Miért jó a rostos?

A rostban gazdag élelmiszerek zsírtartalma (elsősorban a telített zsírsavak és a koleszterin mennyisége) alacsony, és általában a cukor is kevesebb bennük. Ugyanakkor gazdag vitamin-, ásványianyag-források, mely vegyületek mindegyike fontos az egészség megőrzésében.
A rostban gazdag étel emellett teltségérzetet is okoz, azaz csökkenti az étvágyat; összességében pedig energiatartalma is kedvezőbb. Ezzel az étrenddel hatékonyan megőrizhető az ideális testsúly, és segít megelőzni az elhízást.
Ám a rostok túlzott bevitele, különösen a nagy (napi 35 grammot meghaladó) mennyiségű búzakorpa étrend-kiegészítőként történő fogyasztása nem kívánt következményekkel járhat, például csökkentheti egyes tápanyagok felszívódásának hatékonyságát vagy fokozhatja ezek kiürülését a szervezetből. Ezek a hatások azonban a kiegyensúlyozott rosttartalmú étrend esetén elenyészőek.
A rostokban gazdag ételek hirtelen, nagy mennyiségben történő fogyasztása puffadást és kellemetlen hasi érzést okozhat, ritkán akár hasmenést is. Ez azonban egyes fűszerekkel –például köménnyel – enyhíthető.
A vércukorszint szabályozása A vízoldékony rostok a szénhidrátok felszívódásának lassítása és az inzulinérzékenység fokozása révén a vércukorszintet is segítenek kézben tartani. A rostban gazdag étrendnek nagy szerepe van ezért a 2. típusú cukorbetegség kezelésében is.
A koleszterinszint csökkentése A magas koleszterinszint, egyéb tényezőkkel együtt, például magas vérnyomással és az elhízással, növeli a szívbetegségek kialakulásának kockázatát. Számos vizsgálat kimutatta, hogy magas rosttartalmú étrend esetén alacsonyabb a koszorúér-betegségek kockázata, mint alacsony rostbevitel esetén. Ennek egyik oka, hogy a vízoldékony rostok – különösen a bab, zab, lenmag és a gyümölcsök rostjai a „rossz” koleszterin mennyiségének csökkentése révén csökkentik a vér teljes koleszterinszintjét. A koleszterinszint-szabályozó hatás hátterében elsősorban az áll, hogy a vízoldékony rostoknak köszönhetően kevesebb koleszterin szívódik fel az elfogyasztott táplálékból.
A bélrendszeri betegségek megelőzése A gyümölcsök, zöldségek és különösen a búza, és a zabkorpa rostjai növelik a széklet tömegét és mennyiségét, mivel visszatartják a vizet a bélcsatornában. Emiatt lazítják is a székletet, ami segíti a székrekedés és az aranyér megelőzését. Természetesen a rostanyagok e jótékony hatása csak megfelelő folyadékbevitel esetén jelentkezik. A magas rosttartalmú étrend emellett csökkenti a vastagbél gyulladásos megbetegedését, ami időskorban jelentkező gyakori probléma.
A vastagbélrák megelőzése A tudományos eredmények arra utalnak, hogy az élelmi rostok csökkentik egyes ráktípusok, elsősorban a mellrák és a vastagbélrák kockázatát. A bizonyítékok azonban egyelőre még nem egyértelműek. Az élelmi rostoknak mindazonáltal számos jótékony és védő hatása van, ezért a rostokban gazdag étrend méltán javasolható az egészség megőrzéséhez.

7 tény a kávéról

Az utóbbi években a kávéról elterjedt nézetek egy része megdőlni látszik, és egyre inkább egyénfüggő annak eldöntése, hogy kinek, milyen formában és mennyiségben javasolható vagy sem a kávé rendszeres fogyasztása.

Sokáig tartotta magát az a nézet, miszerint a kávéfogyasztás növeli a csontritkulás kockázatát. Egyes tanulmányok eredményei ugyanis arra utaltak, hogy a koffein növeli a vizelettel történő kalciumürítést.

Csontbavágó kérdés

A legújabb eredmények szerint ez a veszteség meglehetősen minimális, a normál mértékű kávéfogyasztás nem befolyásolja a kalciumegyensúlyt vagy a csontsűrűséget. A túlzott koffeinfogyasztás, kis mértékben ugyan, fokozhatja a vizelettel történő kalcium-kiválasztását, ami főként a kevés kalciumot fogyasztó nők számára jelent kockázatot. Önmagában a mérsékelt kávéfogyasztás azonban mégsem tekinthető a csontritkulás kockázatát növelő tényezőnek, amennyiben az étrend, illetve a csontozat megfelelő mennyiségű kalciumot tartalmaz.

Terhesség és kávéfogyasztás

Várandós nők számára különösen fontos kérdés, vajon a várandósság alatti kávéfogyasztás okozhat-e koraszülést vagy vetélést. Az ok-okozati összefüggés megerősítésének vagy elvetésének problémáját megnehezíti az a tény, hogy azok a nők, akik várandósan nagyobb mennyiségű kávét isznak, jellemzően más területeken is inkább kockázatnövelő módon viselkednek. Többek között dohányoznak is. Emiatt nem könnyű eldönteni, hogy önmagában a koffein vagy a nikotin, ill. a dohányfüst egyéb összetevői, esetleg ezek együttesen felelősek-e a tragédiákért.

A korai vetélés gyakrabban fordul elő olyan nőknél, akik jelentős mennyiségű kávét (és/vagy egyéb koffeintartalmú italt) ittak a várandósság korai szakaszában. Ugyanakkor ez esetben is kérdéses, hogy a nagymértékű fogyasztás (legalább 500 mg koffein) sodorja-e a magzatot életveszélybe, vagy ez annak a jele, hogy a várandósság kimenetele már eleve kudarcra volt ítélve. A várandós nők kávéval szembeni averziója – a korai időszakban jelentkező hányinger és hányás mellett – az egészséges várandósság jellegzetességei közé tartozik.

Összességében elmondható, hogy a kismamák számára a mértékletes (napi legfeljebb 1-2 adag kávé vagy napi maximum 200 mg koffein), kávéfogyasztás nem jár a vetélés vagy a koraszülés kockázatával.

Víz  és a koffein

A kávét és más koffeintartalmú italokat gyakran emlegetjük azok vízhajtó hatása miatt. Ez a tévhit is megdőlni látszik, mivel a kutatások szerint a mérsékelt mennyiségben fogyasztott koffein nem okoz kiszáradást, elektrolithiányt vagy túlmelegedést, mivel a koffein csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, a sejten belüli folyadékmennyiséget nem befolyásolja.

A nagy dózisban (250 mg) elfogyasztott koffein valóban rendelkezik vízhajtó hatással, azonban az olyan egyszeri adag koffein esetén, amennyi a kereskedelmi forgalomban található üdítőkben, italokban, kávéban található, ez csak csekély mértékű. Azt is jó ha tudjuk, hogy a rendszeres koffeinfogyasztók idővel hozzászoknak a koffein ezen hatásaihoz is.  Végeredményben elmondható, hogy a mértékletes kávéfogyasztás a napi folyadékbevitel részeként nem növeli a kiszáradás kockázatát.

Szív- és érrendszerünk egészsége

Egy másik gyakorta hangoztatott vélekedés szerint a kávé fokozza a szívbetegségek kockázatát. A kutatások eredményei alapján azonban a koffeinfogyasztás nem növeli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát, nem növeli a koleszterinszintet, és nem okoz szívritmuszavart sem. Egy amerikai kutatás során nem találtak semmilyen bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy a kávé- vagy a koffeinfogyasztás növelné a krónikus szívkoszorúér-betegség kockázatát, még masszív fogyasztás (6 vagy több csésze/nap felett) esetén sem.

Hozzá kell tennünk, hogy a koffeinre érzékeny személyeknél a kávéfogyasztást követően egy enyhe, átmeneti (kb. egy órán át tartó) vérnyomás-emelkedés megfigyelhető. A legutóbbi klinikai és laboratóriumi vizsgálatok ugyanakkor nem tudták bizonyítani – szokásos mértékű fogyasztás mellett – a kávé vérnyomást fokozó hatását. Ez a hatás elsősorban azoknál jelentős, akik korábban még sosem ittak koffeintartalmú italokat, fiatalabbak vagy nagy mennyiségű a kávét fogyasztottak.

A nagymértékű kávéfogyasztás gyakran más olyan tényezőkkel is összefüggésbe hozható, amelyek befolyásolják a szívbetegségek kialakulásának kockázatát, ide tartozik például a dohányzás, a fizikai inaktivitás, a stresszes életkörülmények, a telített zsírsavak és az alkohol túlzott fogyasztása is. Ezért nehéz a kávé hatásait elkülönítve értékelni.

9 tipp náthaszezonra

Egy egyszerű megfázással nem kell rögtön az orvoshoz szaladni. Számos otthoni, gyógyszermentes lehetőséget kipróbálhatunk a gyógyulás érdekében.

Egy felnőtt évente átlagosan körülbelül hatszor szenved a megfázástól. Egy egyszerű nátha esetén nem kell rögtön az erős gyógyszerekhez nyúlni, számos otthoni gyógymóddal is hatékonyan enyhíthetők a panaszok.

1. Gőz a fürdőben
A meleg pára, gőz természetes módon oldja a lerakódásokat, nyitja meg az orrmelléküregeket, mellékhatások nélkül. A meleg zuhany ily módon segít az arcüreggyulladás megelőzésében is.
Forrósítsa fel a víz hőmérsékletét, míg a fürdőszobai tükör be nem párásodik. A meleg gőzt ne engedje kiszökni a szobából, míg zuhanyzik, lélegezzen mélyeket a párából. Kiegészíthetjük aromaterápiával is a gőzfürdőzést. Néhány csepp eukaliptusz olaj még hatékonyabbá teheti a terápiánkat, hiszen ez erős baktériumölő hatású.
A gőzfürdőzés jótékony hatású, ám inkább kerüljük el az edzőtermek és más nyilvános helyek gőzszaunáit betegség alatt. Ezeken a közösségi tereken hemzsegnek a kórokozók, így inkább csak egészségesen használjunk ilyen szaunákat.

2. Az Ohm-kúra
A szanszkrit ohm szó, amit a jógaórák elején és végén zengetnek, nem csak az idegrendszert nyugtatja, segíti a könnyebb légzést is. A szó kitartása közben keletkező fizikai rezgések segítenek a lerakódások fellazításában, az orrdugulás feloldásában.
Amikor az ohm kitartását próbálgatjuk, nagy belégzés után a kilégzés során tartsuk ki a szócskát, ameddig csak bírjuk. Az elején hosszan zengessük az ó-t, majd a hosszú kilégzés felét tegye ki az mmm, mely során rezonál a légzőrendszer, oldódik a nyálka. Egy-két percen át ismételjük a gyakorlatot, olyan gyakran, ahogy szükséges.

3. A nagyi penicillinje
Ha beteg vagy, egy jó csirkehúsleves mindig segít – mondogatta mindannyiunk nagymamája. És milyen igaza volt! Már a XII. század óta alkalmazták a megfázásos, influenzás betegséggel küzdőknél, ám most a tudomány is bebizonyította hatásosságát. A csirkeleves olyan gyulladáscsökkentő anyagokat tartalmaz, melyek segítenek legyőzni a beteg immunrendszerének a kórokozókat. Az inkább zöldségalapú olasz minestrone leves szintén segíthet a gyulladás csökkentésében, ám hatása meg sem közelíti a jó meleg húslevesét.
Merítsen tehát aki náthás egy jó nagy tányér csirkehúslevest, ahányszor csak szükséges.

4. Ne erővel fújja!
Ha túl erősen fújja az orrát, ahelyett, hogy megszabadulna az egész arcüreget nyomasztó váladéktól, inkább csak azt éri el, hogy a baktériumok és vírusok az erőhatás következtében bekerülnek az arcüregbe, mely súlyosabb szövődményekhez vezethet – mutattak rá a Virginia Egyetem kutatói, akik felnőtteket vizsgáltak CT-vel köhögés, tüsszentés és orrfújás közben.
Gyengéden, óvatosan fújjuk csak az orrunkat, egyszerre csak az egyik orrlyukon keresztül. Hatékony módszer még az orrjáratok tisztítására a sóoldatos orrspray vagy orrmosás, ami a nyálkahártya kiszáradását, kisebesedését is segít megelőzni. Főleg lefekvés előtt jöhetnek jól ezek az eljárások, így nyugodtan tudunk lélegezni, nem dugul el az orr, és a jó alvás a gyógyulás egyik alappillére.

Ma elindítottuk az új blogunkat. Kérjük kövesse figyelemmel, igyekszünk mindig friss információkat közölni. Az üzenetek nyomon követése RSS csatornán keresztül is lehetséges.